Jaaj. De rég írtam nektek. Mindig annyira el voltam foglalva, hogy már erre sem volt időm. Szegény Namida meg csak rágta a fülemet, hogy 'Írj már, írj már!'. Én meg mindig mondtam, hogy oké, írok, csak sosem lett belőle semmi. De ma itt vagyok és írok nektek Szóval, képzeletben…

 Belegondoltál már, hogy hol lehet az emberi hülyeség határa? Én már igen. És arra jöttem rá, hogy elég magasan. Nem elég, hogy mindenkinek megvan a saját problémája, még azt is hallgatnom kelljen, hogy XY (esetleg Z) milyen idiótaságot művelt már megint. Pff! Hova jutottunk…